Gyöngyös.INFO - Gyöngyös Információs, turisztikai és hír portálja

Bőven akadt munkájuk szerdán a tűzoltóknak. Este nyolcig 13 alkalommal hívták őket a megye különböző pontjaira.

Délelőtt tíz óta folyamatosan kapják a száraz növényzet meggyulladásáról szóló jelzéseket megyénk tűzoltói. Délután kettőig öt alkalommal hívták őket, a legnagyobb területet Fedémes külterületén lepték el a lángok: itt öt hektáron égett a száraz fű, a bozót. A korábbi cikkünkben már leírt eseteket követően három óra után a gyöngyösi tóhoz kértek segítséget, ahol a fél hektáron égő nádas a hétvégi házakat is veszélyeztette. Az egri lánglovagoknak ekkor szintén egy ekkora területen, helyben, a Dónát utca végén kellett beavatkozniuk. Hat óra előtt a hatvani tűzoltókat ismét a szomszédos Pest megyébe hívták: Turán 300 négyzetméteren égett a száraz fű.

Hányásos-hasmenéses megbetegedések miatt csütörtöktől részleges látogatási tilalom lép életbe.

Közleményben tudatta a Markhot Ferenc Kórház, hogy a  Non-invazív Belgyógyászati-Bőrgyógyászati Mátrix II. Általános Belgyógyászai Profilján az utóbbi napokban több betegnél jelentkező, hányással, hasmenéssel járó, kimutatott calici-vírus okozta fertőzés miatt 2010. március 11. napjától az intézmény igazgatója részleges látogatási tilalmat rendelt el.

A megyei kórházban egyébként csak nemrég, február végén oldották fel azt a látogatási tilalmat, amelyet még tavaly november végén rendeltek el. Akkor az influenzás megbetegedések miatt korlátozták a betegekkel való érintkezést.

Sokaknak még új, hogy a törvény szerint múlt év július 15-e után a régi, szigetelés nélküli lerakókba nem lehet többé hulladékot lerakni. Ez Hevesben is több kérdést vetett föl. 

Több helyi hulladékgyűjtést végző társaság is aggodalmasan tekintett a jövőbe 2009 nyarán, hiszen nem rendelkeztek gyakorlattal a szemét új, modern technikájú, átrakóállomásokon történő ürítésére.
– Az eltelt több mint fél év üzemeltetési tapasztalata igazolta, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer hasznosan és jól működtethető – fogalmaz Maróti Rita, az AVE Heves Régió Kft. ügyvezetője. – Egyrészről a nagy központi hulladéklerakó 30–40 évre megoldja 80 település hulladékkezelését, másrészről a létesítmények kialakítása és üzemeltetése folyamatosan biztosítja a hulladék fogadását.

A hatvani Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola csapata elismerésre méltó sikert ért el az APEH Rangadó 2010 országos döntőjében.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal másodszor rendezte meg az adózási ismeretekről középiskolásoknak szóló megméretést. „Az adózás közös ügyünk” gondolat jegyében a versengésre 445 csapat jelentkezett hazánk minden részéből.

Az öttagú társaságoknak első körben három internetes kérdéscsokorra kellett válaszolniuk, és az elért eredmények alapján hívták be a régiók legeredményesebb gárdáit – köztük a Hatvani Középiskola Lázadók nevű együttesét.

Erken két házat kell homokzsákokkal védeni a magas talajvíz ellen, míg Tarnazsadányban a Tarnóca három hónap alatt háromszor fenyegetett kiöntéssel.

Március 1-jétől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megtiltotta a koporsós temetéseket a dél-hevesi térségben, mivel a talajvíz még mindig nagyon magas. Csak urnás végső búcsú engedélyezett a tilalom feloldásáig. A télen lehullott nagy mennyiségű hó és eső, illetve a kezdődő olvadás miatt az országban 170 ezer hektárt borít belvíz. Kijutott ebből Dél-Hevesnek is, amely többszörösen veszélyeztetett a Mátrából lezúduló és a patakokat megtelítő vizek, a mély földrajzi fekvés és a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt.

Háromszor annyi szélerőművet építenének Magyarországon, mint amennyit az állam támogat – derült ki a Magyar Energia Hivatal tájékoztatójából.

A meghirdetett 410 megawatt szélerőmű-kapacitás helyett összesen 1117,75 megawatt megépítésére érkezett ajánlat 68 pályázótól. Mindössze 40 megawattnyi az a szélerőmű-kapacitás, amelyre nem kérnek támogatást a pályázók – mondta Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke. Az első fordulóban a pályázatok érvényességéről döntenek. A második fordulóban az árajánlatot, azaz a támogatási igény nagyságát kell közölni. A hivatal elnöke által kinevezett öttagú bizottság a legkisebb támogatási kérelmeket részesíti előnyben.

A szakemberek szerint az otthoni pálinkafőzés komoly veszéllyel járhat az előállítókra és a fogyasztókra nézve is. Ráadásul az állam is rosszul jár. 

Most ha valaki a saját gyümölcsterméséből pálinkát szeretne, akkor el kell vinnie egy szeszfőzdébe, ahol a jövedéki adó és az egyéb díjak kifizetése után saját fogyasztásra készítenek neki pálinkát.

De Heves megyében is előfordulnak olyan esetek, amikor a szakértelem nélkül összeszerelt készülékek felrobbannak, és tüzet, súlyos sérülést okoznak. Ráadásul a barkácsolt berendezéseken készült pálinka minősége is erősen kifogásolható. Az egri szeszfőzde vezetője, Balla Zsolt több szempontból is problémásnak tartja a házi pálinkafőzés legalizálását a jelenlegi körülmények között. A közvetlen veszélyek mellett senki sem tudná garantálni ugyanis az előállított ital minőségét az előállításhoz szükséges szaktudás és a megfelelő eszközök hiányában.

  Pálinkát inni mindenki tud, de készíteni, ahhoz azért jóval több szükséges. Fotó: Ötvös Imre

Vízátfolyás és pincékbe betörő víz miatt kértek a megye több pontjára is segítséget a tűzoltóktól.

Jelentős mennyiségű víz folyt az útra a hegyoldalból Szilvásvárad és Nagyvisnyó között. Az úton keletkező vízátfolyást a bélapátfalvi tűzoltók szüntették meg este úgy, hogy kéziszerszámok segítségével az árkokba terelték a vizet. A történtekről a közútkezelőt is értesítették. Nem ez volt azonban az egyetlen helyszín, ahol gondot okozott a víz.

Eredményesnek ítélik meg tüntetésüket azok, akik félpályás útlezárást tartottak Tarnaszentmiklós és Pély határában útjaik rendkívül rossz állapota miatt. 

A demonstráción a települések polgármesterei, Molnár Lászlóné és Ari Norman is részt vettek. Megelégelték ugyanis, hogy évek óta hiába fordulnak segítségért az illetékes szervekhez. Az utak karbantartása az állam feladata lenne, de mindig csak azt a választ kapják, hogy nincs pénz a felújításra. A demonstráció reggel 7 órakor kezdődött és délig tartott.

Akkora kátyúk vannak, hogy látszik az aljukon az agyag, a homok. Fotó: Ötvös Imre

Egyetlen veszett rókát sem találtak az utóbbi időben Heves megyében. Ez azért nagy szó, mert a kilencvenes években az emberekre is veszélyes mértékben elszaporodtak a betegséget hordozó állatok.

A megyében a kilencvenes években szaporodtak el a térségben élőkre már veszélyt jelentő nagyságrendben a veszett rókák, melyek jelenlétükkel nem csak a háziállatokra, hanem rajtuk keresztül magukra az itt élő emberekre is kockázatot jelentettek. Akkoriban rengeteg kilőtt, illetve elhullott rókatetemből mutatták ki a kórt, sőt minderre olyan állatok esetében is sor került, melyek már a lakott területekre, például Egerbe is bekóboroltak.

A város területére alig több, mint fél év leforgása alatt 18 ismert esetben merészkedtek olyan rókák, amelyekről az intézeti vizsgálatok utólag megállapították, hogy veszettek voltak. A hatékony védekezés csak nagy, összefüggő területek mentesítésével volt elképzelhető, ezért választották külföldi segítséggel itthon is a légi módszert.